Blog

A méz mindenre jó?

Keringenek olyan hírek az interneten amik csodaszerként emlegetik a mézet. Ki vannak emelve különböző összetevők és azok élettani hatása az emberi szervezetre. Fajtától függően más-más tulajdonságok vannak megemlítve, hogy milyen szervet segít, hogy mennyi vitamin van benne, milyen betegségekre jó. De mit mond erre egy laborvizsgálat?

Vitamin terén elég szegényes a helyzet.

Elégséges napi vitaminszükségletünk biztosításához akár több kilogramm mézet meg kellene együnk. A pollentartalom javítja ugyan a helyzetet, de arányaiban nem ez a méz fő haszna a szervezet számára. A természetes vagy egyéb pótolt vitaminforrást nem helyettesíti.

Mézfajtánként markánsan elkülöníthető gyógyhatás?

“Egyik méz erre jó, a másik méz inkább arra a betegségre”? Nincs kizárva. Jelenleg viszont nincsenek ilyen jellegű vizsgálatok a különböző növényfajtákból származó nektárral kapcsolatban. Az egyéni tapasztalatok pedig végtelen sokmindentől függenek. Nem mondhatjuk például hogy a vegyes méz egészségesebb lenne mint az akác, csak mert többféle nektár keveredik benne.

A hatásmechanizmus fő forrásaként beazonosított enzimek viszont eléggé behatárolható eredményt érnek el az emberi testben, többé-kevésbé azonos hatékonysággal.

A méhek testéből származó enzimek hozzák létre a méz legismertebb tulajdonságait: a fertőtlenítő, a gyulladáscsökkentő hatást, külsőleg vagy belsőleg egyaránt. Ebben minden természetes méz biztosan megegyezik és nagyon hatékonyak benne. Segítség köhögés, torokfájás, megfázás esetén; plusz energia a szervezetnek - ezeket már sokan tapasztaltuk. Külsőleg pedig fantasztikus a sebekre gyakorolt hatása is. Viszont nem jutottunk közelebb a választáshoz ezzel sem.

Íz, ár és kristályosodás

Ha mindezek kevésbé fontosak, akkor gyakorlati szempontok maradnak a választás terén.

Melyik ízt szeretjük? Mire használjuk?

Nem minden méz íze felel meg kávéba vagy bármilyen ételbe. A hazánkban termelhető hársméz vagy a gesztenye nagyon markáns ízű. Az akácméz selymesebb, édesebb. A vegyes sokféle lehet, de általában minden célra megfelel, ahogy a napraforgó is. A repcéről már nem mondanám ugyanezt, tapasztalataink alapján az íze picit megosztó: van aki nagyon szereti, van aki kevésbé.

Melyik mézet engedhetjük meg magunknak?

Fajtánként változik az ár a fajtához kapcsolódó munka mennyisége, a költségek és az átlagos termésmennyiség alapján. A tiszta akácméz megtermelése rengeteg előkészítéssel jár, gyakorlatilag egész tavasszal erre dolgozik a méhész. A hárs nagyon hektikus termést ad, sokszor a semmiért utazik a méhész akár többszáz kilométert a méheivel. A repce, napraforgó -és vegyes egy olcsóbb megoldás szokott lenni, ezek termelése a többihez képest kedvezőbb, így árban is elérhetőbbek.

Kristályos vagy folyékony méz?

Ez szokott még a fő választási szempont lenni. Érdekes, mennyire különböző a kényelemmel szemben támasztott igényünk. Van akinek a folyékony méz jelenti a könnyű felhasználást, másoknak pont a kristályos méz. A kisgyerekes szülők például kifejezetten kevesebb “ragacskárt” tapasztalnak a kristályos mézzel. Az akácméz viszont gyorsabban oldódik, ez is egy nézőpont.

A mézeink kristályosodási sorrendje a folyékonytól kezdve: akác, selyemfű, hárs, vegyes, napraforgó, repce.

Gyógyító méz

Remélem a cikk segít eldönteni a mézfogyasztóknak az egyik legsűsűbben feltett kérdést. Korunkban abban a szerencsés helyzetben vagyunk hogy rengeteg választásunk van. Ez a mézekkel sincs másképp. Viszont bármelyik fajta mellett döntünk, a természet ajándékát választjuk. 

Webshopunkban a különböző fajták jellemzőiről részletesebben olvashat.