Blog
Tavasszal jól fejlődtek a méhek. Erős, egészséges családokkal, nagy reményekkel néztünk a jövőbe. A repcén nálunk pár nap kivételével rossz idők voltak, de valamit összehoztak a méhecskék, szóval friss repcemézünk azért lett. A lajosmizsei akác erősen indított, de pár nap hordás után rögtön elkapta a hidegfront. Számottevő mennyiséget nem is adott később, ezért elvándoroltunk késői akácra. Ott a friss, illatos virágról kiderült hogy nem mézel, ezzel zártuk az akác-szezont. Sok méhésznek az a pár nap hordás sem adatott meg, így szerencsésnek érezhetjük magunkat.
Rajaink száma nem volt jelentős, de a petéző anyákat sok család leszúrta, ezeket 10 napi munkával rendbehoztuk a vaddohány telephelyen. A nagy munkához erőt adott a gondolat, hogy a pokolban melegebb lehet. Az állomány újra 100%-os állapotban.
A dohány eddig gyengén kezdett. Egy állománnyal közben elmentünk hársra, mert az is kezd virágozni.
Az év fizikailag legnehezebb hónapjain túl vagyunk, nagy kő esett le a szívünkről. Sokat mosolygunk.